Amerre én járok...: augusztus 2019

Nagyon hiányos a blog, tudom, a régi nyaralásainkról, kirándulásainkról nehezen kerülnek fel a beszámolók, ezért úgy gondoltam, inkább veszem a legaktuálisabbat, az idei nyaralásunkat. A többit meg aztán ... valamikor... szép sorban, hátha tudom pótolni. Szóval...

Idén Albániában nyaraltunk. "Vakmerő" döntés volt, tekintve, hogy mennyi és miféle előítélettel vagyunk Albániával szemben, de azt mondtuk, olyan helyre szeretnénk menni, amit még nem fedeztek fel annyian. (Hogy nehogy úgy járjunk, mint Montenegróval... mire mi eljutottunk, teljesen elkommerszesedett, azaz kevesebbet kaptál drágábbért... ) Nos, Albánia is jó úton halad efelé, de még nincs baj. Vagy legalábbis idén nem volt. Szuper volt a nyaralásunk, sokfelé jártunk, sok szépet láttunk, és a tengerben is annyit fürödtünk, amennyit nem szégyelltünk.

A szállást tavaly szeptemberben foglaltuk le 621 euróért azért, hogy indulás előtt 3 héttel lemondjuk, és ugyanabban az épületben, ugyanazon az emeleten, de frontális tengeri kilátással és egy plusz hálószobával foglaljunk egy másikat, 111 euróval olcsóbban. Ez csak a szállás volt, más ellátás nem volt benne. Nem is kellett...
Utólag tudtam meg - egy Albániával kapcsolatos FB-csoportba belépve - hogy Albániának a déli része, azaz Saranda és Ksamil, ahová mi éppen mentünk, drágább, mint az északibb részek, de a kocka már el volt vetve, itt maradtunk, hiszen ezt számunkra könnyebb volt megközelíteni. Végül pedig kiderült, hogy olyan óriási különbségek azért nincsenek. Majd egyszer pedig beiktatjuk Észak-Albániát is, pedig az a típusú nyaralók vagyunk, akik mindig új helyeket szeretnek felfedezni, sosem járnak vissza kétszer ugyanarra a helyre. Max úgy, hogy ugyanazon ország más régiójába... Nos, Albániába biztos, hogy legalább egyszer még visszatérünk. Hogy mikor, még nem lehet tudni, de az északi területeket is be kell majd járnunk egyszer...

Sarandában voltunk, a szállásunk a város északi (Kodrra nevű) részében volt, közvetlenül a parton, egy valamikori szálloda 5. emeletén. Nem titok a neve sem, sőt, csak ajánlani tudom mindenkinek: Seaside Apartment. A tengerre frontálisan néző apartmanunk volt, bár a kikötőt is szinte teljes egészében láttuk. Az apartmanban egy nagy nappali konyhával, egy tágas előszoba és erkély, illetve két hálószoba volt. No meg az elég nagy fürdőszoba is, természetesen. Az égvilágon mindennel fel volt szerelve a konyhája ("kár", hogy idén nem igazán főztem), még alufólia meg habverő is volt. :D Modern, szép, tiszta volt. Egyedül a törülközők nem tetszettek nekem, régiek és agyonmosottak voltak, na, ez sehogy sem passzolt az apartman összhangulatához. De azt hiszem, ez az egyedüli negatívum, amit felróhatnék. Esetleg még azt, hogy a székeknek olyan furcsa lábaik voltak, hogy mindannyian legalább egyszer belerúgtunk. :P :D És a vendégkönyvük szerint ez másoknak is sikerült. :D

A tulajék nagyon kedvesek voltak, ha szükségünk volt rájuk, ott voltak, segítettek, de nem tolakodtak. Pl. kapszulás kávéfőző volt az apartmanban, de miután vagy 2 napig keresgéltük a kapszulákat, és nem találtunk, szóltunk nekik. Egyszercsak kopogtak, hoztak egy másik kávéfőzőt, és egy rakás kapszulát. Mellé pedig, ráadásként egy tálcányi meleg mézes fánkfélét. A kicsi lányomnak annyira ízlett, hogy el kellett kérnem a receptet. (Nem is én lennék, ha legalább egy receptet nem hoznék magammal onnan, ugyebár! ;) :P) Indulásunk előestéjén hozták át a receptet, egy még nagyobb tálcányi meleg fánkocska kíséretében. :) <3

Sarandáról annyit, hogy nagyon zsúfolt város, az utcákon nehézkes a közlekedés, sok az egyirányú utca, a szélén mindenhol parkolnak, mások meg csak úgy megállnak a leparkolt kocsisor mellett, szóval, fel kell szerelkezni türelemmel addig, amíg kiaraszolsz a városból. Az sem ritkaság, hogy a körforgalomba szemből hajtanak be, azaz a legrövidebb "úton" a célirány felé, de meg lehet szokni a stílusukat. A férjem ügyesen belerázódott, én folyamatosan tiszta ideg voltam mellette. :P

A tulaj elmondása, majd a tények beigazolódása szerint, ahol mi voltunk, az Saranda csendes része volt, többnyire a családosoké. A strandok szellősek voltak, nem volt túl sok ember, a zene úgy ment, hogy nem volt zavaró senki számára. A kikötőn túli rész, ahol a bazáros sétálóutca meg a nyilvános strandok vannak, na, ott már zsúfoltabb volt minden, de azért messze nem a Ksamil-i szardíniásdoboz. Volt amolyan felfújhatós vízicsúszdapálya (vagy nem tudom, minek nevezzem), amit a lányok kipróbáltak, nagyon tetszett nekik. 30 perc 600 lek, 1 óra 900 (A 600 lek, kb. 24 lej, a 900 pedig 36. Nem drága.). A sétálóutca elején dodzsem volt (150 lek/ kb. 5 perc - 2 személynek), a kisebbeknek pedig körhinta és amolyan pénzbedobós valamik, amibe beleülnek, "vezetnek" stb., az pedig mozog alattuk. Most ültem életemben először dodzsemben, és legalább annyira (ha nem jobban) élveztem, mint a lányok. :D

Enni sok helyen ettünk, nem is csak Sarandában, de találtunk itt egy helyet, amit mindenkinek csak ajánlani tudok: Taverna Labëria. A kaják isteniek, a menü változatos, de nem végeláthatatlan, az adagok meglehetősen nagyok, szinte óriásiak, a kiszolgálás szuper, a pincérek figyelmesek és mosolygósak (soha nem tévesztették el a rendelést), és az árak több, mint kedvezőek. (Majd mutatom...) Ettünk halat, tengeri herkentyűket, csirkét, bárányt, pizzát, spagettiféléket, szuvlakit, ami nálunk a gírosznak felel meg, és én rendeltem még hagyományos albán fogásokat is. Egy helyen fordult elő, hogy egy kicsit kicsi volt az adag Férj számára, ellenben nagyon finom volt, egy másik helyen pedig, bár méret szerint elegendő volt, de a csirkemellet kissé kiszárították. Fagyizni is több helyen fagyiztunk, de a Mille Fiori fagyija (egy gyorsétterem volt igazából) volt a legfinomabb. A macedón srác akkora "gombócokat" tett, hogy akár 3 gombóc fagyi is kijöhetett volna egyből .

Önmagamhoz méltatlanul sajnos Saranda látnivalóiból nem készültem, valahogy annyira koncentráltam a környékre, hogy ez valahogy elsikkadt mellette. Egy délelőtt sétáltunk egy kicsit a húgommal, voltunk templomban (a szállásunktól 5 percre volt a protestáns templom :) , érdekes élmény volt), majd megnéztük a mecsetet, és végigsétáltunk nappali fényben is a sétálóutcán. Úgyhogy, mea culpa, nem tudom, hogy van-e még látnivaló Sarandában.

Ezenkívül tettünk egy majdnem egynapos kirándulást Permet és Gjirokaszter meglátogatásával, egyik este felmentünk a Lekuresi várhoz naplementét nézni. Egy másik napon Ksamilban strandoltunk a Lori beach-en (nem volt a legjobb választás, zsúfolt volt és a kilátás sem volt hiperszuper, de ez van, alig lehetett mozdulni a városkában, vissza már nem fordultunk), illetve megnéztük a Butrint-i romvárost. Na, ez nagyon megérte, nagyon tetszett nekünk, pedig kifogtuk ottlétünk legmelegebb napját a kiruccanáshoz. Egy másik napon pedig, délelőtt elruccantunk a Kék szem forráshoz, mert előző alkalommal ez már nem fért bele a napunkba. Ennyit kirándultunk, a többi napokon Saranda strandjait koptattuk, bár igaz, leginkább a saját szállásunk előtti rész tetszett a legjobban.

Dióhéjban kb. ennyi, remélem, beszámolómban mindenki talál magának hasznos infót. Igyekeztem objektíven írni, se nem az egekig magasztalni, se lehúzni. De az az igazság, hogy inkább magasztalnám, mintsem lehúznám, hiszen nagyon jól éreztük magunkat, sok szépet láttunk, egyedülálló nyaralásunk volt ez. Szívesen maradtunk volna még vagy 2 napot, de sajnos már nem lehetett, ellenben most már biztos, hogy még egyszer visszamegyünk. Lehetőleg minél hamarabb, hogy még ne következzenek be azok a változások, amelyeknek jeleit sokan már kezdték észrevenni...

Úgyhogy, mindenkinek, aki olvassa ezt a beszámolót, azt ajánlom, hogy menjen minél hamarabb Albániába, hogy még elkapja az autentikus albán hangulatot, mert ha az EU tagjává válik, bizonyára sokat fog veszíteni eredetiségéből, és az árak is ... úgymond európaiabbak lesznek. Mi nagyon szerettük Albániát! :)

A fotók nem időrendi sorrenben vannak, hanem ahogy a programnak jólesett feltölteni őket. :)